Vetőstatisztika és a fraktálgeometria

A fraktálgeometria egy ideig a természettudomány peremének számított, de mára kivívta létjogosultságát, és számtalan szakterületen alkalmazzák felfedezéseit, módszereit. Észlelve a töredezett kőzettömbökre végzett vetőstatisztika korlátait, a töredezettség nyomozására új megoldás után kellett nézni. A fraktálgeometriai megközelítés segített áthidalni ezt az akadályt. A vetőstatisztikai számítások képet adnak egy kőzettest töredezettségének mértékéről, de ez alapján nem valószínűsíthető töredezett tömbök helye. Néhány esettanulmány segítségével szemléltetem a törések nyomozását vetőstatisztikai és fraktálgeometriai elemekkel. Részletesen bemutatok egy példát, egy szénhidrogén-rezervoár esetét, ahol szemléltetem a módszert is. Végül, az említett két megközelítést közös nevezőre hozom, azaz megmutatom miként kapcsolódnak a vetőstatisztikai számítások a fraktálgeometriai elemzéshez. A meghatározott vetőstatisztikai hatványfüggvények segítségével sikerült meghatározni a nem azonosított, és felbontóképesség alatti vetők számát. Az esettanulmányokra kiszámítottam a töredezettség fraktál dimenzióját, amely épp a vonatkozó hatványfüggvény kitevőjével volt abszolút értékben egyenlő.