Halál és élet: Ószövetségi összefüggések

A halál erős kézzel formál, mélyen nyúl bele az életbe. Az Ószövetség bizonyságtétele szerint a halál eszköz YHWH kezében, mellyel Ő az életet alakítja. Akik ezt értették, formálódtak is az Ószövetségben, akik nem értették, lázadtak a szenvedésben, mert nem hitték, hogy a keserűség célja az áldás, az élet. Ennek megértésére nyit utat az Ószövetség, s ezért sem a halál utáni élet váradalma határozza meg legjobban. Elsősorban nem az előrenézés, hanem a visszatekintés volt az élet megfogalmazásának alapja. A kezdet volt a meghatározó, és a kezdet foglalta magában a célt is. Pontosabban: Aki a kezdetet meghatározta, az határozta meg a célt is. YHWH volt a kezdet, ezért volt Ő az élet végcélja. Aki visszanézett, az tudhatta ki a Teremtő, s mérhette fel az újjáteremtés esélyeit. Aki így értette a Teremtőhöz kötött életet, az nem látta azt értelmetlennek az tudott annak alakulásáról és Alakítójáról. YHWH szövetsége nem korlátozódott az Ószövetségben a halál által uralt életre, hanem magában foglalta a halál megsemmisítését és az örökkévalóságot. A YHWH szavában bízó, neki engedelmes élet boldogsága Jézusnak is az Ószövetségben gyökerezett. Ezt az életet akarja Ő gyümölcsözővé tenni ma is.