A filmbefogadás elméletei és gyakorlata

Szakdolgozatomban a művészetbefogadással, azon belül is a filmművészet befogadásának lélektanával foglalkozom. Empirikus kutatásban kívánom feltárni azon lélektani komponenseket, amelyek hozzájárulhatnak a befogadás aktusához. A befogadás lélektan a legszerteágazóbb paradigmákból, elméleti keretekből táplálkozik, így a pszichológia legtöbb diszciplínája foglalkozik a témával. A kognitív, a fiziológiai, és a szocializációról szóló elméletek mellett kutatások merítenek ihletet a mélylélektani, azon belül a freudi, és jungi, illetve a témában méltán népszerű Normann Holland tranzaktív elméleti keretéből. Az empirikus kutatásomban Jankovics Marcell Sisyphus c. rövid animációs filmjének befogadás lélektanát elemzem, és fogalmazok meg hipotéziseket a befogadás mikéntjét illetően. A kutatás módszertana egy kérdőíves személyiség mérő eljárásból (BFI), egy projektív tesztből (kétprofilos Szondi-teszt), a filmről írt asszociációk tartalomelemzéséből, a vizsgálati személyek élettörténeti eseményeiből, és az imént felsorolt eszközök összefüggéseinek elemzéséből állt. A befogadás élménye megtörtént a választott mintán, az értelmezést követően bepillantást nyerhettünk a befogadás lélektanába.