Várospatológia - Szabadka térhasználata, társadalma, történelme

A város-patológia történeti, néprajzi és kulturális antropológiai módszer segítségével állít ki látleletet az 1867-es kiegyezés utáni Szabadka társadalmának a jellegéről, rétegezettségéről, a társadalmi csoportok városalakító tevékenységéről és városhasználatáról. A statisztikai adatok jóvoltából részletesebb elemzésre is mód nyílik, a városi külsőségekkel rendelkező település etnikai sajátosságainak városformáló hatásának érintésével, megnyitva annak lehetőségét, hogy a város működésébe is beleláthassunk. A könyv második részében a néprajzi és antropológiai szemléletet proxemikai módszerrel ötvözi, bemutatva az utca- és térelnevezések változását, szoborállítás helyi gyakorlatát, nyomatékosítva annak politikai érdekérvényesítő jellegét. Miután a nyilvános rendezvények is politikai legitimizációt hordoznak, áttekintést kaphatunk a nyilvánosságra gyakorolt hatásáról: a szerves egészet képező város és városkép jelenségeinek aprólékos boncolása láttatni engedi az egyébként nem látható tartalmakat is.