Kaffka Margit művei neveléstörténeti tükörben

A legjelentősebb magyar írónő, s fő műveként említik a Színek és évek regényét. Kaffka Margit pályáján élet és mű teljes egységet alkot. Sorsát művei magyarázzák. Sorsában egyszerre találkozott egy történelmileg túlhaladott rendszer halálraítéltsége és a kiegyezést követő nem természetes fejlődés ellentmondásossága. Nem sokat beszélt írói pályájáról, alkotói gondjairól. Műveit ritkán kommentálta. A tárgytörténet feldolgozását ugyan a modern irodalomtudományi irányzatok nem igénylik, mert mindenekelőtt önelvű elemzésre törekszenek, de a művek írói gondolatmenetében megjelenő iskolák poétikai szerepe csak akkor ítélhető meg hitelesen, ha azok iskolatörténeti összefüggései előhívó gondolatokat sugallnak. Ezért az írásmű első felében iskolatörténeti kutatások eredményét foglalja össze a szerző, amely mind az életrajz, mind pedig a pályakép szempontjából újat nyújt. Egyrészt az életrajz tárgyai, másrészt egy kisregény, egy regény és néhány novella motívumai, amelyek csak akkor értelmezhetők hitelesen, ha ezeket az intézményeket a kiegyezés utáni magyar iskolatörténet összefüggéseiben is szemügyre vesszük.