A szelénkezelés hatása a termesztett csiperkére

Az elmúlt néhány évtizedben a szelén élettani szerepének tisztázása került a mikroelem-kutatás középpontjába. Bebizonyosodott, hogy a szelént szeleno-cisztein formában tartalmazó glutation-peroxidáz az E-vitaminnal együtt a vörösvértesteket, az izom- és májsejteket védi a vérben zsírokból és szerves savakból keletkező káros peroxidok hatásától. Kísérletek igazolták, hogy a szeleno-cisztein nem a transzlációt követő kénnel történő kicserélődés következménye, hanem egy újabb, genetikailag kódolt aminosav-féleség. A kísérleti munka célja volt egy olyan nagy szeléntartalmú termesztett csiperke előállítása, mely alkalmas lehet az emberek számára szelénhiányuk csökkentésére. A vizsgálatok a következő kérdésekre keresték a választ: - Hogyan változik a termesztett csiperke szeléntartalma a komposzt szelén koncentrációjától és a különböző szelénformáktól (Se(IV), Se(VI)) függően? - A különböző szelénformák hogyan hatnak a gomba termésmennyiségére? Milyen szelénkoncentráció hat kedvezően és toxikusan a gombaképződésre? - A termesztés ideje alatt hogyan alakul a szelén különböző formáinak felvétele különböző fázisú komposztokon? - Hogyan hasznosítható a szelénnel dúsított termesztett csiperke?