Lobelia inflata termeszthetősége és produkciójának vizsgálata

Könyvem az Észak-Amerikában honos indián dohány (Lobelia inflata L.), gyógynövény Magyarországgal kapcsolatos termesztési in vitro és in vivo kutatási eredményeket foglalja össze. A növényt először Matthias de L’Obel, flamand orvos-botanikus írta le a XVI. században. Európába először Samuel Thomson ajánlotta Londonban (1807), légzésstimuláló hatása miatt, asztma elleni terápiaként. Újabban a központi idegrendszerre, kábítószer abúzusra, valamint a multi drog rezisztenciára irányuló kutatások miatt került az érdeklődés előterébe. Célkitűzésem, hogy a Lobelia inflata-val végzett kísérleti munkával hozzájáruljak a növény tápanyagigényének, növekedési- fejlődési sajátosságainak, valamint a hatóanyag-produkció növelési lehetőségeinek megismeréséhez. Kísérleteimben a hagyományos magvetéssel és a korszerű in vitro mikroszaporítással előállított növényeket vizsgáltam, összehasonlítva e biológiai szempontból eltérő két szaporítási módszer hatását a növények növekedésére, fejlődésére, alkaloid produkciójára, és végső soron termeszthetőségére. A könyv ismerteti azokat az eljárásokat, amelyeket a lobélia termesztőnek célszerű alkalmaznia a hatékony növénytermesztés érdekében.