Hideg fal és légáramlás egyidejűleges hatása az emberi szervezetre

A munkám során két diszkomforttényező (huzathatás és a hideg falfelület) emberre gyakorolt egyidejűleges hatásának vizsgálatával foglalkoztam. Rávilágítottam a komfortelmélet jelentőségére és a mérnöki gyakorlattal kialakítandó kapcsolat fontosságára. Ennek során bemutattam az emberi test statikus energiamérlegét és rámutattam arra, hogy milyen élőalanyos kísérleti vizsgálattal határozta meg Fanger a komfortegyenlet alapjait. A kísérletben kapott eredményeket felhasználva meghatároztam a mérési pontok relatív szórását, ezáltal megfogalmaztam a komfortegyenlet érzékenységi tartományát. Munkámban ismertettem az emberi tartózkodásra és munkavégzésre szolgáló terekben a humán komfortkövetelmények optimális kielégítésére szolgáló hőérzeti mutató szám, a PMV alapjait. Bemutattam a PMV, hőérzeti mutatószám érzékenységét. Más matematikai megközelítéssel vizsgáltam az emberi testet érő dinamikus hőhatások leírását és értékelését. A munkám második felében műemberes méréssorozatot végeztem a hideg határoló felület és a meleg légáramlás emberi szervezetre gyakorolt egyidejűleg jelentkező hatására. E téma a modern építészetben - nagy ablakfelületek hatása télen - nagy jelentőséggel bír.