Egy alig ismert struktúra a békák térlátásának anatómiai hátterében

A szerző itt közreadott doktori disszertációja a kecskebékák binokuláris látásában meghatározó szerepet betöltő agyi struktúra, a nucleus isthmi szerveződésével foglalkozik. A békák látópályája csaknem teljesen kereszteződik a látóközpontok előtt, ezért a látóterekből érkező információ finom integrálása – a menekülés és zsákmányszerzés alapja - e nélkül a kicsiny, néhány ezer neuront számláló, az ellenoldali látóközpontba visszavetítő átkapcsoló állomás nélkül nem lenne biztosított. Betekintést kapunk a mag szinaptikus kapcsolatainak sokféleségébe, számos itt előforduló primer átvivő anyag és neuromodulátor peptid eloszlásába. Nyomjelző és léziós kísérletek alapján jobban megérthető a mag topográfiája, többféle bemenetet fogadó, feltehetően multimodális integráló szerepe, felmérhető a jelentős méretű gátló neuronpopuláció kapcsolatrendszere, plaszticitása. A módszertani megközelítés és a szerkesztés a tudományos közlés alakulását követő kutatók számára egyben a klasszikus összehasonlító anatómiai munkák típuspéldányát mutatja meg. Ez a tudás a finomszerkezeti vizsgálatokban jártas szakemberek fogyatkozásával ma már egyre nehezebben sajátítható el, ám elvei jelenleg is érvényesek.