Oroszország FÁK-térséggel kapcsolatos politikája:

A Szovjetunió felbomlásához több tényező is hozzájárult: az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti fegyverkezési versenyt, az olajár csökkenését vagy akár az egyre idősebb pártfőtitkárokat említhetjük meg a sorban. Az 1980’-as évek végén kezdtek felszínre törni az etnikai ellentétek, amelyek ugyancsak hozzájárultak a felbomláshoz. Az eleinte etnikai alapú konfliktusok, – amelyek gyakran nem a fő államalkotó nemzet, vagyis az oroszok ellen irányultak, – felszínre hozták a legfőbb problémákat, mégpedig nem fenntartható a számos népet magába foglaló szovjet szocialista köztársaságok szövetsége. A Szovjetunióból kiszakadt utódállamok egy része azonban nem tudott teljesen kiszakadni az orosz befolyási övezetből. Számos utódállamban „befagyott konfliktus” alakult ki, mely gátolja az adott utódállam gazdasági fejlődését, esetleg védelmi szövetséghez való csatlakozását. Mi Oroszország reakciója arra, hogy a befolyási övezetébe tartozó országok ki szeretnének szakadni abból? Mik az örmény-azeri szembenállás alapkövei? Merre vezet az út Moldova számára? Mi vezetett el az ukrajnai válság kialakulásához? Mit tartalmaz a minszki megállapodás? A szerző 2021. április 20-ig tárgyalja az eseményeket.