Visegrádi országok

Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára és Lengyelországra földrajzi elhelyezkedésük Kelet-Közép Európában számos terhet rótt már a 20. század végén is. A V4-ek megalakulását 1991-ben a Nyugat örömmel fogadta, ugyanis így az országok könnyebben tudtak integrálódni a kereskedelembe a Szovjetunió összeomlását követően. A megalakulásuk fő célkitűzése a NATO és az EU tagság megszerzése volt. Miután 2004-ben elérte az együttműködés a célját felmerült a kérdés, hogy mi lehet az a következő nagy feladat amiért érdemes az országoknak összefogniuk? Jelenleg a visegrádi országok politikailag még soha nem látott mértékben eltávolodtak egymástól, holott egyre több kihívással kellene együtt, egymást erősítve szembenézniük.Amiért érdemes lenne újjáépíteni a kapcsolatukat az a környezetük megóvása és a klímaváltozás hatásainak mérséklése lenne. Hogyan tudnak a visegrádi országok alkalmazkodni az Európai Uniós elvárásokhoz? Mennyiben hasonlítanak, illetve különböznek a visegrádi országok környezetvédelmi célkitűzései? Hogyan érinti a klímaváltozás a négy országot? Megfigyelhető-e együttműködés a visegrádi országok között?Többek között ebben a könyvben ezekre a kérdésekre keresem a választ.