A lábszártörés kezelésének klinikai és kísérletes vizsgálata

A lábszártörés az összes csonttörés 15%-a mely, Magyarországon kb. 2500 esetet jelent évente. A törést elszenvedettek 90%-át műtéti úton kezeljük. A lábszártörések kezelésében kiemelten fontos a „bio-logikus” gondolkodás, melyben meg kell találni az összhangot a tervezett műtéti beavatkozás és a sérült végtag, mint biológiai, biomechanikai egység között. Publikációm megírása során célkitűzéseim az alábbiak voltak: - A lábszártörések kezelésében bekövetkezett szemléletváltás és az alkalmazott új módszerek bemutatása a témában végzett vizsgálataim és megjelent publikációim alapján. - A compartment szindróma, mint az egyik leggyakoribb ischaemiás szövődmény kialakulásához vezető szöveti nyomásváltozások klinikai vizsgálata a töréskezelésben használt legelterjedtebb műtéti megoldás, a felfúrásos és a felfúrás nélküli velőűrszegezések alkalmazása során. - Alapkutatásként a compartment szindrómás és a Volkmann féle ischaemiás izom termokémiai vizsgálata, a különböző mértékben károsodott izmok összehasonlító vizsgálata, klinikai következtetések levonása. Ajánlom a könyvet azoknak, akik nemcsak klinikai, hanem alapkutatási szinten is érdeklődnek a lábszártörések korszerű kezelésében.