Parkinson-kór

A Parkinson-kór a primer idegrendszeri degenerációk közé sorolt, krónikus, progresszív lefolyású megbetegedés. Kialakulásának legfőbb oka a jelentős mértékű dopamin szint csökkenés a substantia nigra, pars compacta területén, valamint szövettanilag a citoplazmatikus zárványok megjelenése, melyeket Lewy-testeknek neveznek. A Parkinson-kór életkorhoz köthető betegség, a 65 éves kor felett az előfordulása a lakosság körében 1%, míg 85 éves kor felett már eléri az 5 %-ot. Legfőbb tünetei a nyugalmi izomremegés (tremor), izommerevség (rigiditás), mozgás lassulása (bradykinesia), és a tartási zavar. A Parkinson-kór legkorszerűbb kezelési módszere a dopamin pótlás, melyre a legmegfelelőbb gyógyszer a levodopa, a dopamin előanyaga. A levodopa hatása 5-10 éven belül hanyatlik, és a betegek többségében mellékhatásként motoros komplikációk alakulnak ki, valamint ez a típusú gyógyszer a nem motoros tüneteket nem javítja kellőképpen. Ezen tényezők miatt más gyógyszerek alkalmazása is szükséges a levodopával egyidejűleg. Különböző kutatások folynak a Parkinson-kór etiológiájának és patológiájának szélesebb körű feltárására, melynek segítségével a gyógyszeres kezelés fejlődését is várják.