EU támogatások hatása a munkaerőkínálatra a Dél-dunántúli régióban

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai céljait a pályázati támogatások felhasználásnak feltételei közvetítik. A kérdés az, hogy a felhasznált foglalkoztatási célú támogatások valóban elérték-e céljaikat? Ha pusztán a munkanélküliségi ráták alakulását nézzük közvetlenül hazánk uniós csatlakozása után, akkor a válasz lehetne az, hogy talán. Azonban, ha ezt a problémát területi szempontból, és a háttérben rendelkezésre álló "big data" jellegű adatbázisok segítségével górcső alá vesszük, akkor egészen mást látunk. Az eredmények azt mutatják, hogy a munkaerő foglalkoztathatósága, nem, vagy nem csak az e célra felhasznált támogatásoktól függ, hanem a háttérben sokkal mélyebb munkaerő-piaci, vagy inkább gazdaságpolitikai problémák állnak. A felhasznált komoly támogatási összegek, nem, vagy nem ott hasznosultak ahol a legnagyobb szükség lett volna a fejlesztésre. A centrum-periféria problémája nem csökkent, hanem kiélesedett: a vizsgált 2004-2008 viszonylatában a Dél-dunántúli régióban fejlesztési nullzónák alakultak ki, olyanok, ahova egyáltalán nem érkezett uniós támogatás.