Tolsztoj madonnái

A könyv 21. századi évfordulós főhajtás a 110 éve elhunyt zseni előtt. Arra keresi a választ, hogy Lev Nyikolajevics Tolsztoj irodalmi műveiben milyen szerepeket szánt a nőknek, milyen válaszokat tudott adni az őt egész életén át foglalkoztató kínzó erkölcsi kérdésekre, amelyek a nő − férfi relációban is fölmerültek benne, milyen művészi eszközöket használt a női karakterek alakmegformálására. A kitűzött cél elérésére Tolsztojnak illetve néhány kortársának a művészetről vallott felfogása, Tolsztoj legjelentősebb alkotásainak az úgynevezett nőkérdés szempontjából megközelített újraértelmezése áll a középpontban. Sor kerül Családi boldogság című kisregény, majd a nagyregények, a Háború és béke, az Anna Karenina új szempontú vizsgálatára; az újraértelmezett tolsztoji alkotások sorát a Kreutzer szonáta és Az ördög zárja. A kiadvány meggyőzi az olvasót arról, hogy Tolsztoj, a „legnagyobb orosz bűnbánó nemes” művészete boldogságkereső. Szereplői egy mindennél fontosabb tulajdonság birtokában vannak: a boldogság, a szeretet−szerelem, az igazságosság utáni határtalan vágy jellemzi cselekedeteiket. Ezt a tulajdonságukat az írótól kapták, aki sok életrajzi elemet épített be műveibe.